Sokak számára egyszerűen ő a Tamino: 1964-es felvétele Karl Böhm vezényletével máig etalon. 35 évesen halt meg egy esés után, hetekkel Met-debütálása előtt, az opera egyik legrövidebb és legszeretettebb pályáját hagyva maga mögött.
Szegényen nőtt fel Kuselben, tánczenekarokban kürtölt, hogy fizetni tudja az iskolát, és ösztöndíjjal jutott Freiburgba; a többit elvégezte a hang. Ami maradt, kegyetlenül kevés és tökéletesen eleven: egy Tamino, egy Dichterliebe, némi Bach és operett, lemezek, amelyek hatvan év alatt egyetlenegyszer sem tűntek el a katalógusokból. Sírja Münchenben van; mellszobra abban a kisvárosban áll, ahonnan elindult.